Olvasd el végig! 

A végén a lényeg: hogy miért kaptad... 

Egy férfi meg a kutyája sétálnak egy úton. A férfi élvezi a tájat, mikor ráébred, Ő már halott... 

Emlékezett arra, mikor haldoklott és akkor hirtelen az is beugrott neki, hogy a mellette sétáló kutyus is évek óta halott volt. 

Azon kezdett el gondolkozni, vajon hova viszi őket az út, amin sétálgatnak. Egy idő után elértek egy magas, fehér falhoz. 

Drága márványnak tűnt. Hosszú sétány vezetett fel a domb tetejére, ahol egy magas boltív húzódott, ragyogva a napsütésben. 

Mikor elsétáltak a boltívig, akkor látták a hatalmas és lenyűgöző kaput, az oda vezető út pedig mintha aranyból lett volna. 

Megindultak a kutyával, és ahogy közelebb értek, észre vettek egy asztalt az egyik oldalon, ami mögött egy ember ült. 

Mikor még közelebb értek, megszólalt:;Elnézést, megmondaná, hogy hol vagyunk, kérem? 

- Ez a Mennyország, uram! válaszolt az ember. 

- Remek! Kérhetnénk egy kis vizet? kérdezte. 

- Természetesen, uram. Jöjjön csak be és azonnal hozatok egy pohár jeges vizet Önnek. - invitálta be az ember és a kapu elkezdett megnyílni. 

- Bejöhet a barátom is? kérdezte a kutyusára mutatva. 

- Sajnálom, uram, de állatokat nem engedhetek be. 

Az utazó gondolkodott egy pillanatig, majd megfordult és visszament az útra a kutyussal együtt, hogy akkor inkább folytatja útját. 

. 

Újabb hosszú séta és újabb magas domb után elérkeztek egy föld útra, ami egy tanya kapujához vezetett. 

Ez a kapu úgy nézett ki, mint amit soha sem zárnak be. Kerítés sem volt. Ahogy közeledtek a kapuhoz, észrevettek egy fának támaszkodó embert, aki épp olvasott. 

- Elnézést, uram, kérhetnénk egy kis vizet? kérdezte. 

- Természetesen. Ott egy kút, jöjjenek be! - érkezett a válasz. 

- A barátom is bejöhet? kérdezte az utazó, a kutyusra mutatva. 

- Van egy tálka a kút mellett bólintott az idegen. 

Beléptek mindketten és megtalálták az öreg kutat meg a tálat. 

Az utazó megtöltötte vízzel, hosszan ivott, újra töltött és letette a kutya elé. Mikor mindketten eleget ittak, visszasétáltak a férfihoz a fa mellé. 

- Mi ez a hely?; kérdezte az utazó. 

- Ez a Mennyország válaszolt a férfi. 

- Ez furcsa. Egy fickó lentebb ugyanezt mondta 

- Úgy érti, az arany út a márvány kapukkal? Nem. Az a pokol. 

-Nem bosszantja, hogy így megtévesztik az embereket? 

-Dehogy. Örülünk neki, hogy előre kiszűrik az olyanokat, akik hátrahagynák a legjobb barátjukat. 

. 

Tehát..... néha azon gondolkodunk, miért kapunk mókás gépleveleket a barátainktól, sokszor egy sor írása nélkül. 

Talán így már érthető lesz: 

Mikor sok dolgod van, de kapcsolatban akarsz maradni, szerinted mit csinálsz? Továbbítasz egy kis derűt. 

Mikor nincs miről beszámolnod, de kapcsolatban akarsz maradni, továbbküldesz egy tréfát. 

Mikor mondani akarsz valamit de nem tudod mit vagy hogyan, továbbítasz egy viccet. 

Abban is segít, hogy tudasd valakivel, emlékszel rá, fontos neked, törődsz vele. 

Mit csinálsz? 

Továbbítasz egy viccet! 

Tehát, amikor legközelebb kapsz egy csattanót villámlevélben, ne arra gondolj, hogy megint kaptál valami hülyeséget, hanem arra, hogy valaki gondolt rád aznap, és hogy a barátod a számítógép másik oldalán küldeni akart Neked egy mosolyt!!! 

Amúgy meg: bármikor szívesen látlak a vizes tálkámnál!