Dáma-Lovag Erdős Anna író, költő bemutatása: 

Csornán, 1944-ben született. 
Gimnáziumi éveiben Mosonmagyaróváron és Budapesten 
irodalmi pályázatokon Országos I. díjjal felvételt nyert a 
Bölcsészkarra, mégis automatikai-villamos mérnök lett. 

Már gyermekkorában is írt verseket. A költészettel 1994 óta 
foglakozik ismét. Azóta 54 Antológiában jelentek meg 
versei. Eddig 7 verseskötete jelent meg /URÁNUS, Cserhát 
Művészkör kiadásában/. 

2008 óta a BÉKE NAGYKÖVETE, itt is verseivel 
mutatkozott be Budapesten. 

Eddig 13 országba jutottak el verseskötetei. 

Versei több lapban is megjelentek: Délibáb, Kláris, 
Szárnyaló képzelet, Művészet és Barátai, 
Jánossomorjai Napló 

Eddigi pályázatokon, ill. azokon túl: 42 díjat, elismerést, 
oklevelet kapott. 

Díjai: - Magyar Kultúra díj 
- Népművészeti díj 
- Arany diploma és Magyar Kultúra díj 
- 2005-ben Jeruzsálemi Történelmi Lovagrend Lovagja lett, 
amit tervezői társadalmi munkájáért kapott 
- 2005-ben Bronz Érdem érmet kapott az Újrónafői Rk.templom 
tervezéséért (társmunkában) 
- 2006-ban USA Baltimore Szabad Újságírók Szövetségétől 
első díjban részesült az 56-ról szóló verseiért 
- 2009-ben irodalmi munkájáért Ezüst Nagyérdem érmet kapott 
Dámává léptették elő 
- 2009-ben a Magyar Kultúra Napján "Mosonmagyaróvár 
Kultúrájáért" díj 
- A MINSZ-től 2. és 4. díj: Kossuth és Rákóczi évforduló 
alkalmából 
- 2010-ben Költői-művészeti munkájáért Platina díj 
- 2010-ben Magyar Kultúra Napján: Kláris Nívó dij 
- 2010-ben a Batsányi-Cserhát Művész Körtől: 
Liszt Ferenc díj + emlékérem 
- 2010.10.26. Mosonmagyaróvár Gyásznapján 
Búcson (Felvidék) Tiszteletbeli Diszpolgár cím 
- 2010-ben a Nemesgulácsi Nyugdíjas Érdekvédelmi 
Egyesület Tiszteletbeli Tagja cím 
- 2011.01.22-én Kláris Nívódíj 
elismerésekben részesült 

 

Tagja: - Az Egyetemes Béke Szövetségnek 
- a MINSZ Eger Írószövetségnek 
- Batsányi-Cserhát Művész Körnek (Budapest) 
- Művészbarátok Egyesülete (Budapest) 
- Tallós P. István Művész Egyesületnek (Mosonmagyaróvár) 
10 évig volt tagja 2011. májusáig 

Járja az országot, a régi Magyarország tájait: Felvidék, 
Vajdaság, Erdély, Ausztria...stb. ahova hívják és 
elmondja verseit. 

Említésképpen: - 2008-ban 48 helységben mondta el verseit 
és tartott könyvbemutatót 
- 2009-ben 36 alkalommal 
- 2010-ben 32 alkalommal 

Interneten: - Network Sopron Közösségi oldalán 
42 verses videó készült verseiről és 
170 vers került fel az oldalra 
- Szép versek, történetek oldalon és a 
- Ünnepek Klubjában is több vers és 
videó található 

2011-ben megjelent 7. verseskötete: 
A Hetedik Kapu címmel, amelyhez 
az alábbi verset írta: 
Dáma-Lovag Ihász-Kovács Éva Dr. 
Quasimodó-díjas költő, író, esztéta 

 
A portré Dáma Simon M. Veronika 
festőművész alkotása 

Ihász-Kovács Éva 
A hetedik kapu 
Erdős Anna verseskötetéhez 

Benyithatsz és körülnézhetsz 
ez a kapu ez a négyzet 
hét kis ablak búvik rajta rózsa virít száz ablakban 
Mitől nyílik kapum egyre 
tiszta lélek csengessen be 
lélek-kapun benn és kívül 
hogy az ősz is belekékül 
Mit látsz hogyha itt belépsz te 
zajtalan a lélek lépte 
s ahogy évek egymást nyomják 
s a bánatot elhantolják 
csak a harang hallik bévül 
s ragyogását hagyom ékül 
a sok harang hogyha szólal 
eltompul a régi sóhaj 
betűk sorok órarendje - jöjjetek és lépjetek be 
mert e kapu mögött oh jaj -- 
mert felizzik egy régi sóhaj 
nem egy de sok hazát féltem 
álomban és ébrenlétben 
s a hét kaput ím -- kitárom 
s játszhat kis dalt vén gitáron 
Hét meséből kilép végül 
ím a lélek menedékül 
zárakat nyit s jő a távol 
nem messze a keresztfától 
Ima hallik s harangja beszéljen 
csak a jóság válaszoljon 
át komor sok-sok ajtón 
s idehallik a lét hangja 
mint a templomok harangja 
Lélek mesél bölcsen szépen 
a Hét kapu bensőjében 

DÁMA-LOVAG ERDŐS ANNA VERSEI: 

 

A költőnő édesanyjáról a portré 
Kurucz Béla László feltőművész 
alkotása 

É D E S A N Y Á M ! 

Két karoddal megöleltél 
Karjaidban elringattál 
Ha rossz voltam megdorgáltál 
Ha jó voltam,simogattál 
Ha beteg voltam virrasztottál! 
Ha távol voltam megsirattál 
Kiskapuban mindig vártál 

Soha nem volt üres a kezed ! 
Egyforma volt mind a hat gyermeked ! 
Mindenkinek mindig adtál ! 
S vissza Te kevesebbet kaptál ! 
Hozomra adtad a tejet,zöldségeket 
Etetgetted a szomszéd gyerekeket ! 
Apróra osztottad szét szíved morzsáit ! 
Boldogan ölelted kedves unokáid ! 

Sors kegyetlen volt Veled ! 
Rövidre szabta életedet ! 
Most nélküled itt vagyunk árván ! 
Minden nap emészt a hiány ! 
Melyet miattad elszenvedünk 
S nem vigasztalja senki szívünk ! 
Sírodra egy-két virágcsokor 
Mely olykor-olykor kivándorol 
Csak gyermekeid ragaszkodása 
De szavaidat hiába várja ! 

Édesanyám ! 
Tudom nem hallod már a szót ! 
Fájdalmam mélységét nem érzi senki ! 
Szivvel,észszel föl nem foghatót! 
Mily nehéz Nélküled élni ! 

Mosonmagyaróvár.l995.O4.O2. 

 

A költőnő édesapjáról készült portré: 
Kurucz Béla László festőművész munkája 

Apám öröksége 

Apám öröksége 
A vérfagyasztó háború 
A hadifogság, 
Szakadt rongyú béke 
A paraszt nehéz kenyere 
A fellendülés, az elnyomás 
A kulákság verése 
A falu ébredése 
A TSZ-be zsuppolása 
A kényszer, az "önként adott" 
Gépe ! 
A " szocializmus alapjainak " 
Lerakása ! 
A pejparipánk elhurcolása ! 
Az 56-os forradalom 
Véres leverése ! 
A megtorlás,börtön mélye 
A remény sugára 
Jobbról-jobbra vágya 
S mikor elérte 
Jött a kaszás érte ! 
Annyi sem maradt 
Hogy a vágyott 
Szabadságot megérje ! 
Kérges kéz ! 
Fáradt elgyötört test 
Ez volt apám öröksége ! 

M.óvár.2OOl.ll.O4. 

Erdős Anna 

 

Magyar Kultúra napja : Himnuszunk születése 
/l823.Ol.22 / 

Isten megáldotta a magyart 
Mikor megszülettél 
Mikor Kölcsey költőnk 
Által útra keltél 
Magyarok "Himnusza" a létnek 
Benned zengenek múltak és keservek 
Magyarok ajkán győzelmi ének 

Mert "Megbűnhődte már -e nép 
a múltat s jövendőt "! 
Elsírt már minden könnyet, keservet 
Lerázott már minden láncot 
Kivívta békében a szabadságot ! 

De szabadság csalfa remény 
Nem pihen , mint madár a fészkén 
Bűnt-bűnre halmoznak fel 
Szívünk keserve sose múlik el 
Kárpátokkal ölelt szent földet 
Mindig szabdalják tőlünk 
Vagy csellel, vagy háborúval 
Csapolják meg vérünk ! 

Elterelik Dunánkat, Tiszánkat 
Fel-fel támad ellenünk 
A vad gyalázat 
Szép hazánkat csonkítják 
Amerre csak lehet 
Nem szárnyalhat szabadon a képzelet ! 

Külhonban vitáznak 
Mi volt bűnünk régen 
Mikor hunyt le csillagunk 
A nyugati égen 
Hiába vigyáztuk hősi áldozattal 
Vesztesek mi voltunk minden kárhozatban ! 

Forradalmi láng gyúl 
Mégis a magyar szívben 
Himnuszunk erőt ad minden ütközetben 
Nem veszünk el addig 
Míg a múlt él a szívünkben 
Él még a magyar virtus a lelkekben ! 

Nem lesz semmi baj 
Csak fogjunk össze végre 
Remény csillag fut fel ismét az égre 
Mert "Megbűnhődte már-e nép " 
Ami bűne volt régen 
Örömben, bánatban zengjen az ének 
Himnuszunk szárnyaljon fel a magyar égre 
Töltse el lelkünket igazi ünnep !!! 

Írta: Lovag Erdős Anna 

 

Köntösödre kockát vetettek 

MAGYARORSZÁG !!! 
"Köntösödre kockát vetettek"! 
Mint Krisztust keresztre feszítettek 
Szaggatják,írtják nemzeted ! 

Nem múlik,nem csitul 
Évszázadok harca 
Testedet száz irányból 
Enyészet,ellenség marja ! 

Trianoni béke végítéletet hozott 
Nem kímélve vele kicsit és nagyot 
Nagyreményű országra kockát vetettek 
Kié,s hol legyen határod,abban megegyeztek ! 

Talán most eljön ideje annak 
Nagy EURÓPÁBAN testvérek maradnak ! 
Átnyújthatjuk kezünk a kerítésen 
Isten,ha segít most legyünk résen ! 

Talán a sors összeköt minket 
Nagy veszteség után gyógyítja sebeinket 
Sors üldözöttként ismét talpra állunk 
Elsodort testvéreinket ismét megtaláljuk ! 

Folyóink folynak most is egy irányban 
Csak partjaikon mindig más a strázsa 
Szép MAGYAR HON gyógyítgatja sebét 
Ne hagyjuk elveszni soha sem a reményt ! 

2OO9."Rendületlen hittel"c.kötetemből 
Dáma Lovag Erdős Anna 

Gróf Széchenyi István örökébe 
Akkor és ma 

Híd képét választottam 
könyvem elejére 
"Híd két part között" 
Hidat a múlt és jelen között: 

Ó én szegény hazám ! 
Már megint nehéz súlyok 
Húzzák vállaid ! 
Hol a mai "Legnagyobb magyar"? 
Ki enyhíti gondjaid ? 
Mély szakadék felett 
Ki nyújt most feléd kezet 
Ki az új Széchenyi István 
Ki az ,ki új útra vezet ?! 
Kinek aggódása,oly nagy mint Neki 
Magyar hazát összeomlástól félti 
Jöjjön már egy új messiás 
Ki megoldja hazánk gondját ! 
Mert régi gyáraink 
Romokban hevernek 
Vagy pusztulásra ítélve 
Vagy már bontja az enyészet 
Lovakat felváltották ,igaz erős gépek 
De árvíz,eső és zivatar 
Megnyítja a földet 
Tenger víz árasztja el az Alföldet ! 
Esőtől,ártól szakadnak a gátak 
Nincs ki határt szab a pusztításnak 
Dunai hajózás beszüntetve 
Rozsdamart hajógyár elfeledve ! 
Szabályozott Tiszánkat szennyezik 
Amerre csak lehet 
Homokzsákok ezrei 
Védi a házakat és kerteket 
Ó Széchenyi István 
Hol a Te tudásod ?! 
Hova tűnt a honfiakból 
A Te tenni akarásod ? 

Magyar anyanyelvünk szabad 
De csak a megmaradt hazában 
Külhonban szakadt magyarjaink 
Anyanyelv használata megnyirbálva 
Elcsatolt országrészeket 
TRIANON ítélte kárhozatra ! 
Vasutak,hidak elválasztva ! 
Megmaradt országunk 
Energiahiányban szenved 
Hol a Te okosságod,hol a Te terved ?! 
HITEL is van bőven,csak bírjuk kifizetni 
Gazdaságot romjaiból mi fogja felemelni? 
Lányaink,asszonyaink okosodnak szépen 
Egyenjoguságunk kivívtuk már régen! 
Nők sok munkájuktól a családok szét eső félben 
De gyermekeket magyarul óvodákban 
Iskolákban tanítják meg szépen ! 

Ó Széchenyi István,járj értünk közben ! 
Kérd a teremtőt,szegény magyarjaid 
Szabadságban érjenek meg szebb jövőt ! 
Mert van itt okos fő,csak ki kéne használni! 
Ideje lenne már ismét összefogni! 
Édes hazánkat mélyről felemelni! 
Lánchidat terveztem könyvem elejére 
Széchenyi István előtt,így tisztelegve 
Hidat emelve két part között 
Ha Isten is akarja,minket összeköt !! 
M.óvár.2O1O.O3.15. Dáma Lovag Erdős Anna 

 

A túl élők mindig emlékeznek 
/ Azok a megszenvedett évek / 

Én gyermeki fejjel láttam a beszolgáltatást 
Géppisztollyal szembe néző apám bánatát 
Míg lesöpörik előtte a padlásról a gabonát 
Láttam apámat ökölbe szorult kézzel állni némán 

Én láttam a felszabadult örömkönnyes embert 
Ki harcra kész volt,s a vörös csillagot leverte 
Ki a Himnuszunkat boldogan énekelte 
Hogy eljött a szabadság édes madara érte 

Én láttam a tanárom büszke mosolyát 
Hogy magához ölelte minden diákját 
Hogy a vörös csillagot keresztre cserélte 
S nem félt,hogy börtönt kap cserébe ! 

Én láttam az elbukásod ó szent FORRADALOM ! 
Menekülő áradatot utcáinkon 
Barátaink távozó,síró zokogását 
Életüket mentve,földet megcsókolva hagyták el a hazát 

Én láttam a tankok hosszú sorát 
Én hallottam rázkódni tőlük iskolánk ablakát 
Orosz katonák keresték a Szuezi csatornát 
Tankok hada szántotta fel falunk főutcáját 

Ó mily megszenvedett éveket zártam a szívembe 
Mily nehéz volt gyermekként barátaim elvesztése 
Mily nehéz volt az élet remény vesztve 
S talpra állni megint ,mindent elölről kezdve 

S a szent hősök most is bennünk,köztünk élnek 
Hősei a SZENT FORRADALOM eszméinek 
Értük lobban most is a gyertya lángja 
Áll dicső emlékezetükre az utókor állított kopjafája. 

1956.falum.:Mosonszentpéter- Mosonszentjános-Pusztasomorja hőseire emlékezve. 
Ma . : Jánossomorja város 

Dáma Lovag Erdős Anna 
2O11. 1O. 11. / 55.éves évfordulóra emlékezés / 

 

Majd később.....-későn ! 

Csönd van 
Az éjszaka sötétjében hallgatok 
Sorakoznak a gondolatok 
Írom üzenetem - másnak 
Nem tudom meghalljátok-e intő szavam ..? 
Vagy csak a semmibe kiabálok 
Oly néma csönd van.... 
A szó nem hallatik 
A pénz utáni rohanás elnyomja 
A költő szavait... 
Mert nem hallják a szót 
Az íránymutatót 
A könyv csak diszítő elem 
A polcokon némán pihen 
-Talán kinyitja valaki ? 
Majd később !...- későn ! 
De írom soraim rendületlenül 
Ha tudás szomj űzi lelked 
Akkor érted a szót,a segítőt-vigasztalót 
S eltűnik a csönd,ami most mindent befed 
Addig a könyv,nyomtatás minek....? 
Nincs ideje olvasni senkinek !! 
Gúny tárgya vagy,ha pénzt koldulsz 
Könyved valaki kiadja 
Nem kell a szó ,mire való ...? 
Kenyér és cirkusz kell 
Biznic és dáridó ! 
Való világ-kábító ! 
Majd később...- KÉSŐN !!! 

2OO5."Kőbe vésett szavak " c.kötetem 
Dáma Lovag Erdős Anna 

 

Erdős Anna költőnőt megihlette a városomban 
Székesfehérváron lévő Bory vár egyik szobra is: 

Magyarország szobra a Bory várban 

Magyarország szobra 
a Bory várban 

Áll némán kiterítve 
nő alakban 
megjelenítve 
szobor képében 
MAGYARORSZÁG !! 

Ágyékát kígyók lakják 
leláncolva mind két karját 
szép nyakát keselyük marják 
úgy várja a feltámadást 
MAGYARORSZÁG !!! 

2OO5."Kőbe vésett szavak" c.kötetemből 
Lovag Erdős Anna 

A videót Gergely Zsuzsanna szerkesztette, 
Martonffy Miklós dalát énekli: Steven Tarjanyi