A Zsuzsanna héber eredetű bibliai név. Jelentése: liliom. Magyarországon a 17. századtól kezdve egészen az 1980-as évekig az egyik leggyakoribb női név volt. 

Az Ószövetségben olvashatjuk Zsuzsanna történetét, akit fürdőzés közben meglesett két vénember, akik bírák voltak. Mindkettő vágyakozni kezdett a szép fiatalasszony iránt. Amikor Zsuzsanna egyedül maradt, a bírák megzsarolták, hogy ha nem lesz az övék, akkor megvádolják, hogy házasságtörésen érték egy ifjúval. Mivel Zsuzsanna nem engedett a zsarolásnak, így is lett, Zsuzsannát hamisan vádolták meg. Az ószövetségi törvények értelmében, mint házasságtörő asszonyt, Zsuzsannát halálra ítélték. Egy ifjú – Dániel – viszont külön-külön hallgatta ki a bírákat. A vének másképp vallottak arról, hogy hol látták együtt Zsuzsannát az ifjúval (a mézgafa illetve a tölgyfa alatt), így fény derült az igazságra . A nép dicsérte az ifjú bölcsességét, és a rágalmazókat kövezte meg. A novellisztikus elbeszélés Dániel könyvének függelékében található. 

Biblia – Dán 13 – Zsuzsanna története 

Zsuzsanna hálás témája a festészetnek: a fürdőző Zsuzsannát, Zsuzsanna és a vének témáját számos nagy klasszikus festő örökítette meg vásznán. 



Szent Zsuzsanna az 5. században élt, életéről a grúz irodalom legrégibb ránk maradt műve, a “Szent Susanik vértanúsága" tudósít. Zsuzsanna örmény fejedelmi nemzetségből származott. Örményországot 429-ben meghódították a perzsák. A keresztény örmények Zsuzsanna apjának, Szent Vardan Mamikoniannak vezetésével fellázadtak, de 451-ben leverték őket. Ettől kezdve a perzsa elnyomás még erősebb lett, sőt, a Zarathusztra-vallást is rá akarták kényszeríteni az örményekre. Több fejedelem be is hódolt a kényszernek, mert úgy vélték, hogy kíméletet és bizonyos előnyöket biztosíthatnak népük számára. 

Ehhez a megalkuvó irányzathoz tartozott Zsuzsanna férje, a grúziai Varsken fejedelem is. Varsken, kijelentette, hogy elfogadja Zarathusztra tanítását, és megígérte, hogy feleségét és gyermekeit is megnyeri a perzsák vallásának. Ez a szándéka azonban meghiúsult hitvese tántoríthatatlan hithűsége miatt. 

Apja, Szent Vardan Mamikonian 451-ben életét áldozta keresztény hitéért és Arménia szabadságáért. Róla nevezték el a lányát Vardennek (Rózsának), beceneve azonban Susanik (Kis liliom) vagy Zsuzsanna volt. Varskennel már több év óta házasságban élt; házasságukból három fiú és egy leány származott. Amikor Zsuzsanna értesült férje szégyenletes elbukásáról, elhagyta csurtavi palotáját, és egy kunyhóba húzódott vissza. Három nap múlva hazaérkezett a férje, s elküldte a papokat, hogy Zsuzsannát vigyék vissza a palotába. Az asszony hosszú ellenállás után végül engedett, de nem lakrészébe költözött, hanem a palota egy kamrájába. Két nappal ezután Varsken a testvérével és annak feleségével együtt lakomát tartva ünnepelte meg hazatérését, és Zsuzsannát is odavitette. Amikor ő megtagadta, hogy helyet foglaljon, a sógornőjének pedig szemrehányást tett, amiért a férfiakkal együtt étkezik, Varsken önuralmát elvesztve úgy megütötte a feleségét, hogy az összeesett. Varsken ezután megkötözve visszazáratta feleségét a kamrájába. 

A perzsa király ekkor Varskent meglepetésszerűen harcba küldte a hunok ellen. A következő böjti időt Zsuzsanna egy kunyhóban töltötte imádsággal és szigorú böjtöléssel. Húsvét hétfőjén Varsken visszatért a hun csatározásból, és még egyszer megkísérelte, hogy feleségét visszavigye a palotába. Amikor ezt Zsuzsanna állhatatosan megtagadta, háromszáz ostorcsapást méretett rá, és megkötözve a palota egy mély pincéjébe vettette. Nemsokára végleges fogságába vitték. Varsken lovon kísérte a szomorú menetet, elzavarta az együttérző nézőket, és hitvesének szemébe mondta, hogy ezt a fogságát nem hagyja el többé élve. Egy erődítmény föld alatti helyiségében tartották Zsuzsannát megkötözve, szigorú őrizettel. Hat évi raboskodás után halt meg Szent Zsuzsanna. 

A névanalízis szerint a Zsuzsanna név olyan karakter kialakulását támogatja, aki folyamatosan igényli a változást, szeret utazni, keresi az új lehetőségeket. Ez a folyamatosan aktív egyéniség nem viseli könnyen, ha egy kialakult rendszerbe kell belehelyezkednie, vagy számára unalmas, egyhangú dolgot kell csinálnia. Ezért a feladatok megoldására újfajta, a korábbinál hatékonyabb megoldásokat keres és talál. Ügyesen irányít másokat, de türelmetlen, és ha valami nem megy valakinek, akkor legszívesebben maga végezné el az adott munkát. Tehetséges lehet, mint ügynök vagy eladó, valamint szerencsés lehet a szerencsejátékokban, de jobb, ha óvatos, és nem hisz túlzott önbizalmának. 



A téli, a zimankós időjárás igazi végét a Zsuzsánna napján megszólaló pacsirták jelzik – meg az, hogy a mondás szerint “Zsuzsánna elpisálja a havat”. A néphagyomány szerint Zsuzsanna napja elviszi a havat, zöldellni kezd a fű, és megszólalnak a pacsirták, jelezve a tavasz közeledtét. 

Azt tartották, hogyha alacsonyan repül a pacsirta, akkor még hideg idő várható, de ha magasan száll, akkor közel a jó idő. ha nem szólal meg a pacsirta, „befagyott a szája”, akkor a hideg idő még tovább tart 

Petőfi is a tavasz hírnökét látja benne, amikor így ír: 

Pacsirtaszót hallok megint! 
Egészen elfeledtem már. 
Dalolj, tavasznak hírmondója te, 
Dalolj, te kedves kis madár.

Kedvező jelnek tekintették, ha csorog az eresz, mert jó termést ígért. 
Szép idő esetén, e napon már sokfelé elkezdték a tavaszi szántó-vető munkák előkészületeit. 

 

Névnapra 

Ugy áldjon meg isten neved napján, 
Hogy beérhesd vele minden órán. 
Legyen élted mint a virágos fa: 
Remény s öröm virágozzék rajta. 
Mely sok szívnek keserű gyötrelem, 
Legyen neked édes a szerelem. 
Igaz legyen, s mindig hű, szeretőd, 
Ki jobban szeressen, mint te szereted őt. 
Bánat ha ér, legyen az rövid éj, 
S utána hosszú boldog nap a kéj. 
S bárhova visz tőlünk a szerencse, 
Lépésidet emlékünk kövesse. 
S rokon érzet tartson köztünk hidat: 
Te se felejtsd távol barátidat. 
Vörösmarty Mihály 

 

Zsuzsanna napi köszöntő 

Amennyi Zsuzsanna lakik a vén földön, 
annyiszor poharam jó borral megtöltöm. 
Mindegyiknek iszom áldomást nevére, 
segéljen bennünket a hegyeknek vére! 

Kívánom tinéktek Zsuzsannák, kedvesen, 
éveitek száma százegy fölött legyen! 
Betegség kerüljön, míg e földön éltek, 
legyetek mindvégig szerencsések, szépek! 

Zsuzsika és Zsanna, kívánom vigadj ma! 
Kapjon finom tortát minden Zsuzska baba! 
Zsuzsannák, Zsuzsikák, csakúgy, mint a Zsuzsik, 
Küldök én tinéktek nagy, cuppanós puszit! 

Zsazsa, Zsú és Zuzi, koccintok veletek, 
én még azt kívánom, boldogok legyetek! 
Liliomot küldök versben Zsuzsannáknak, 
légyen nagy ünnep ez az egész világnak! 
Szuhanics Albert 



Nevednek napjára 

Sétálok a fagyos határban, 
süketítő csend, a tájban, 
erőlködik a nap melegével, 
nem bír a földnek, erejével. 

Valami hirtelen megtöri a csendet, 
kis madárka mellettem fölreppent, 
hangos szóval elkezd énekelni, 
valakit ma, fel kell köszönteni! 

S legyen boldog mindenki, 
ki névnapját, ma ünnepli, 
szóljon ez a szép ének, 
a Zsuzsannák köszöntésére. 

Szállj, madárka, gyorsan, sebesen, 
oda, hol lakik az én kedvesem, 
énekelj szívedből, lelkesen, 
gyönyörűen, s édesen. 

Várj, küldök egy száll rózsát, 
s mondd el, szívem óhaját, 
Boldog névnapot kívánva, 
nincs is kedvesebb, senki nála. 

Zsuzsikám, mily kedves neved, 
kit a pacsirta is, énekkel köszönthet, 
legyen részed, sok ily dalban, 
s az életben, sok sok boldogságban. 

Legyenek boldogok, kik ma születtek, 
s a Zsuzsannákkal ünnepeljenek, 
énekeljék nekik is, e kis pacsirta, 
Boldog Születésnapot kívánva. 
Csáki Ferenc 

Boldog névnapot minden ünnepeltnek! 
Isten éltesse őket.