Szeretettel köszöntelek a ÜNNEPEK KLUBJA közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÜNNEPEK KLUBJA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ÜNNEPEK KLUBJA közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÜNNEPEK KLUBJA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ÜNNEPEK KLUBJA közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÜNNEPEK KLUBJA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ÜNNEPEK KLUBJA közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÜNNEPEK KLUBJA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
Magyar Kultúra Napja nem tartozik a hivatalos, piros betűs ünnepek közé, de már hosszú évek óta egyre eredményesebben hívja fel a figyelmet azokra a tárgyi és szellemi értékekre, melyeket méltán érezhetünk magunkénak.
A dátum apropóját az az esemény szolgálja, hogy Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én a Magyar Kultúra Napját ünnepeljük. Ezen a napon különböző rendezvények emlékeztetnek minket évezredes hagyományainkra, gyökereinkre, múltunkra. Talán ezen a napon sikerül felhívni a figyelmet azokra az értékekre, amelyeket az évszázadok alatt megtudtunk őrizni. Január 22-e környékén nagyobb hangsúlyt kapnak a kulturális rendezvények. Egy - egy program, esemény kapcsán sokan, sokféle módon próbálnak megmutatni, átadni valamit kulturális, művészeti életünk értékeiből.
A Himnusz eredeti kézirata, a II. világháború frontjának közeledése idején, a Csekéhez közeli Álmosdon összegyűlt Kölcsey-rokonság jegyzőkönyvben megörökített döntése alapján, 1944-ben letétként került a Nemzeti Múzeumba. A Szózat kéziratait a Vörösmarty-család átruházott örökségeként őrzi a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának kézirattára. Kölcsey remekműve, a világ nemzeti himnuszköltészetének páratlan darabja s, hogy végül is melyik költemény, Kölcsey vagy Vörösmarty verse, a Hymnus vagy a Szózat vált a magyarok nemzeti himnuszává, azt a két megzenésített óda sajátos, vonzó versengése során, nem a törvény, hanem a törvénynél maradandóbb, népakarat döntötte el.
Kölcsey Ferenc 1823 január 22-én, nagy magányában Csekén írt Hymnusa csak több év múltán, a Kisfaludy Károly szerkesztette Aurorában jelenik meg először, 1828 decemberében, másodszor pedig költeményeinek első gyűjteményes kötetében 1832-ben. A költő 1838-ban, 48 éves korában távozik az élők sorából, 1844-ben megzenésített Hymnusát sohasem hallhatta. A pesti Nemzeti Színházat bérlő Bartay Endre igazgató 1844 február 29-én 20 körmöci aranyas pályázatot ír ki a népszerűvé vált Kölcsey-költemény megzenésítésére. A pályázat nyertese Erkel Ferenc, aki egyetlen óra leforgása alatt írta meg a Himnusz zenéjét. A Kölcsey - Erkel- Himnuszt a pesti Nemzeti Színház mutatja be 1844 július 2-án. A széles nagy nyilvánosság előtt pedig először a Széchenyi hajógőzös vízrebocsátási ünnepén, az Óbudai Hajógyár munkásai éneklik el 1844 augusztusában.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!