2012. augusztus 12., vasárnap 07:57

.".Egy csokor virág...
Barátságunk jeléül csokrot hoztam néked.
Gyűjtöttem mezőn, színes dombok felett,
S ím kész ajándékra a virágcsokor.
Kérlek, bármerre is sodor az élet,
Ajándékom vidd magaddal,
Akár gyalog jársz, akár víg fogattal.
Csokrodban első virágszál a szeretet,
Azért oly fontos, mert Istentől ered.
Emberi sorsok összeötvözője.
Ha elveken nyugszik, nem múlandó,
Neked is ilyen szeretet a jó.
Türelem a második virágszál,
Hogy ne sírj, ne zúgolódj, ne kiáltsál,
Bármi is menjen végbe a szívedben.
Vigyázz, hogy a szó, a könny ki ne essen,
S vihar ne zúgjon el családod felett,
Így gazdagabb lesz benned a szeretet.
Csokrod harmadik virága a hűség,
Amit megkíván tőled a föld s az ég.
Hű légy Istenhez és szent elveihez,
Hű légy férjedhez és gyermekeidhez,
Idegen arc soha ne ejtsen tőrbe,
S szívetek legyen mindig összekötve.
A negyedik virágszál a kedvesség,
Az arcod, ha olyan, mint a derült ég,
Ha bosszúság fellege el nem fedi,
S a gyűlölet soha torzzá nem teszi,
Meghódítja még az ellenségedet is,
Otthonodban nem lesz ború és tövis.
Az ötödik virágszál a szorgalom.

Nem jelenti, hogy nagy legyen a forgalom
A házban és minden csak terád várjon,
Míg az idegek összetörnek fájón.
A szorgalom az, ha végzed a munkád,
Mint csillag az útját, lassan, de folyvást.
Virágcsokromat átnyújtom neked,
S kívánom, a jó Isten legyen veled!
Illatozz otthon, vagy a zord idegenben
Mindig derülten, mindig kedvesebben,
Míg eljön Urunk, s bú válik örömre
S virágcsokrába beköt majd örökre..."



Legyünk figyelemmel azokra, akik boldogságunk okozói, kertészek ők: virággal borítják be lelkünket.

2012. augusztus 10., péntek 19:18

,,Talán semmi sincs szebb a világon, mint találni egy embert, akinek lelkébe nyugodtan letehetjük szívünk titkait, akiben megbízunk, akinek kedves az arca, elűzi lelkünk bánatát, akinek egyszerü jelenléte elég, hogy vidámak és nagyon boldogok legyünk.,,

(Hemingway)



,, Akit szeretünk, azt soha nem ismerjük meg igazán. Nem azért, mert kiismerhetetlenebb, mint más, hanem azért, mert többet akarunk tudni róla.,,



,,Aki szeret, az nincs többé egyedül, mert az, akit szeret, mindig jelen van.

augusztus 31.

ÉKESSÉG, IFJÚSÁG

"Aki jóval tölti be a te ékességedet, és megújul a te ifjúságod, mint a sasé." Zsoltár 103,5

Jó volna minden reggel azzal kezdeni a napot, hogy mondanánk lelkünknek: "Áldjad, én lelkem, az Urat!" Amikor az Ige azt mondja: "Jóval tölti be a te ékességedet", nem a testi, hanem a belsõ életedre gondol. A testi életed ugyanaz marad, de a bensõd megváltozik. "Az Ige testté lett, és lakozott mi közöttünk" (Jn 1,14). Jézus testében hordozta el a testben elkövetett bûneinket.

augusztus 30.

MEGKORONÁZ

"Aki megváltja életedet a koporsótól, kegyelemmel és irgalmassággal koronáz meg téged." Zsoltár 103,4

Egy megváltott élet az új élet. A tested koporsóba jut. Az életed nem! A lelked nem kerül koporsóba, ha Jézust megismered, ha az Övé vagy. "Megváltja életedet a koporsótól." Egyre tágasabb térre kerülsz. Egyre bõvebb lesz a szeretetköröd, egyre több embert tudsz szeretni, egyre nagyobb lesz a szívességed, az irgalmasságod, a megbocsátókészséged.

augusztus 29.

BÛN, BETEGSÉG

"Aki megbocsátja minden bûnödet, meggyógyítja minden betegségedet." Zsoltár 103,3

Jézus legnagyobb jótéteménye a bûnbocsánat, a gyógyítás. A kereszt! Mert ezen végezte el szabadításunkat. Lelkemnek vannak bûnei és betegségei. A testi betegség összefügg a lelki betegségeimmel. Hogy vétkezem, az egy történés. Ezeknél a történéseknél van szükségünk bocsánatra. A 32. zsoltár mondja: "Megavultak csontjaim a napestig való jajgatás miatt." A megavult dolgokból mindig rossz szag jön ki.

augusztus 28.

ÁLDJAD AZ URAT!

"Áldjad, én lelkem, az Urat, és egész bensõm az õ szent nevét. Áldjad, én lelkem, az Urat, és el ne feledkezzél semmi jótéteményérõl." Zsoltár 103,1

János 3. levele 2. versében írja az aposztol Gájusnak: "Légy egészséges, amint jó dolga van a lelkednek." Kérdezd meg magadtól: bennem jó dolga van a lelkemnek? A Lélek a legnagyobb kincsünk! A zsoltáríró a lelkével beszél, és biztatja. A Zsoltár 42,6 szerint van csüggedõ, nyugtalankodó lélek.

augusztus 27.

A GYõZELEM

"És megírá Ahasvérus király nevében, és megpecsételé a király gyûrûjével. És külde leveleket lovas futárok által... a királyi ménes gyors paripáin." Eszter 8,10

Eszter tovább szólt a király elõtt. Azt hiszem, az a mi bajunk, hogy elkezdjük az Úrral való beszédet, és a munka, a saját gondolataink nem engedik, hogy tovább szóljunk. Sokszor kelünk fel az imádságból, mielõtt meglenne a gyõzelem. Eszter teljesebben leborult, sírt és könyörgött.

augusztus 26.

ESZTER LAKOMÁJA

"És elment a király és Hámán a lakomára, Eszter királynéhoz." Eszter 7,1

Olyan megdöbbentõ, hogy a király kétszer hívatja a királynét és Hámánt is, és Eszter nem mondja meg, mi a kérése. Miért nem, amikor tudja, hogy minden ezért van? Idõre van szükség, hogy a Király elõtt igazán és õszintén meg tudjam fogalmazni, amit kérni szeretnék. Egy belsõ készülõdés történik, de lehet, hogy külsõ is. Az eseményeknek össze kell érni.