évente két alkalommal is ünnepélyes keretek közt megkoszorúzzák, az iskolában, amely néhány éve felvette a jeles személyiség nevét, Katona Mihály Napokat tartanak.
A kilencvenes évektől hagyományként ápolja a közösség a tizennégy honvéd emlékét, akik 1849-ben beálltak Klapka György táborába Komárom védői közé. Rájuk március 15-én emlékeznek minden évben a faluház kertjében álló Petőfi-szobornál.
A trianoni békeszerződés megkötése után, 1920-tól Búcs Csehszlovákia része lett, 1938-ban a bécsi szerződés értelmében visszacsatolták Magyarországhoz, majd a háború után újra Csehszlovákiához került. A második világháború végén, 1945 januárjától három hónapon át frontfalu volt, a német csapatok Búcsról lőtték a Duna túloldalán állomásozó szovjet egységeket, s közben a település rommá vált. A háború 75 áldozatot követelt Búcstól, ebből 18 polgári lakos volt. A következő évek politikai rendelkezései következtében 226 búcsinak kellett elhagynia szülőfaluját, 47 családot Csehországba deportáltak, 15 családot pedig kitelepítettek Magyarországra. Az utóbbiak nagyrészt a Dunántúl északnyugati csücskébe, Mosonmagyaróvár környékére, Mosonszolnokra, Mosonszentjánosra kerültek, a Csehországba kényszermunkára elhurcoltak a későbbi években visszatértek falujukba. A kitelepítettek helyébe 1946-48-ban az Esztergomtól nem messzire fekvő Kesztölcről érkezett 36 szlovák telepes család.
E huszadik századi tragikus események emléke elevenen él a kollektív tudatban, s valamennyinek külön emlékhelye és emléknapja is van a faluban, ahol és amikor minden évben ünnepi megemlékezést és koszorúzást tartanak: az első világháború áldozatainak emléktáblája előtt a református templomban, a második áldozatainak emlékművénél a református temetőben, a meghurcoltak és kitelepítettek kopjafájánál a községháza előtt. Ezenfelül a faluház kertjében a fent említett Petőfi-mellszobor mellett áll még egy millenniumi emlékoszlop, egy trianoni emlékkereszt és egy kopjafa, amelyet a falu nevének első írásos említése tiszteletére a 790. évfordulón állítottak. A főtéren az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmával a század eleji katolikus harangláb köré egy szoboregyüttest emeltek, amely István király mellszobra mellett, a Szent Koronát és egy turul madarat ábrázol. Környékét parkosították, s ez ma a Szent István-park.
Emlékhelye van továbbá a faluban a Csemadoknak (Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesülete), amelyet a helyi szervezet megalakulásának 50. évfordulóján állítottak a falu közepén. A községháza előtt, Bulcsu vezér és a kitelepítettek kopjafájával szemben, az út másik oldalán Esterházy János-emlékpark található, benne a neves személyiség mellszobrával. A 2005-ben felavatott mű az első Esterházy-szobor a felvidéken. Esterházy életpályájának ugyan semmilyen konkrét kötődése sincs Búcshoz, ám a faluvezetés és