BÚCS 1


Búcs falu Párkánytól nyugati irányban, a várostól vagy 20 km távolságra fekszik szelíd, lankás, dombos tájban, nem közvetlenül a Duna mellett, hanem mintegy 5 km távolságra tőle, de a szőlődombokról a folyón keresztül átlátni a túlsó partra, Magyarországra. A települést ártéri erdők és szikes, lapos, helyenként mocsaras területek övezik, a szélén egy hosszan elnyúló halastó is van, amelynek romantikus fűzesekkel szegélyezett levezető vize végigfolyik a faluhatáron, bele a Dunába. E kedvező természeti adottságok Búcsot alkalmassá teszik a falusi turizmus művelésére, amely az utóbbi években egyre jelentősebb szerepet játszik a község életében.

A falu múltja és történelmi emlékezete

Búcs múltjából néhány elemet érdemes kiemelni. Az egyik a régi, honfoglalás kori eredet és Bulcsu vezér neve, akitől a történeti és az etimológiai kutatások s az ezekből táplálkozó helyi hagyomány szerint a település neve származik. Sok búcsi család házi könyvtárában megtalálható a komáromi KT Kiadó Honismereti Kiskönyvtár sorozatában megjelent rövid összefoglaló a falu múltjáról, amelyben több ábrázolás, így a Képes Krónikabeli is látható Bulcsu vezérről. A faluház homlokzatán nagy betűk hirdetik, hogy ez itt Villa Bulcsu Faluháza, legutóbb, a honfoglalás millecentenáriumának tiszteletére pedig egy lovas szobrot is készíttetett a község Bulcsu vezérről Nagy János szobrásszal, amely szobor a községi hivatal épülete előtt áll.
Búcs a középkor elejétől évszázadokon keresztül (1848-ig) az esztergomi érsek birtoka volt. Csák Máté híveinek pusztításai miatt, majd a török hódoltság idején többször porig égett. E korai időkben, amikor az esztergomi érsek és a török egyaránt behajtotta az adót a faluban, a meglazult függőségi viszony idején tért át lakossága a protestáns hitre, s többségében a mai napig is református maradt. A török alóli felszabadulást követően egy ideig a környék központi települése volt, miután a vármegyei közgyűlés 1696-ban a közbiztonság helyreállítása érdekében parasztvármegyét szervezett, s az egyik kerület központja Búcs lett.
A református templom a falu közepén 1784-ben készült el, különlegessége az alaprajz görögkereszt alakja, amely miatt az épület műemlékként védett. A gyülekezet eddigi legnevesebb prédikátora a 19. század elején (1803–1822) tevékenykedő Katona Mihály, aki kora legnagyobb magyar geográfusa is volt egyben. Emlékét ma híven ápolja a falu, sírját