Szeretettel köszöntelek a ÜNNEPEK KLUBJA közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÜNNEPEK KLUBJA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ÜNNEPEK KLUBJA közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÜNNEPEK KLUBJA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ÜNNEPEK KLUBJA közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÜNNEPEK KLUBJA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a ÜNNEPEK KLUBJA közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
ÜNNEPEK KLUBJA vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Kérjük, add meg, hány másodpercenként változzanak a képek
A magyar címer és a nemzeti színek
A címerek eredete a középkorba vezet. Eleinte a lovagok fegyverhasználati szimbóluma volt. Később — mint állandó jelvény — családok, nemzetségek, területek megkülönböztetésére szolgált, használata nemesi kiváltság volt. A nemzeti (állami) címer rendszerint az uralkodó nemzetség, dinasztia címeréből származik. Az állami címerekben gyakran megtaláljuk az uralkodás, a hatalom jelképeit, az állatok, a madarak királyát, az oroszlánt, a sast és a koronát.
A magyar címer szerves alkotórésze a Szent Korona. Önmagában is fontos nemzeti szimbólumunk, hiszen a koronába vetett hit az államalapítástól kezdve végigkíséri történelmünket.
A középkorban a királyok közötti vérségi kapcsolat mellett fontos volt az a misztikus kapcsolat az első királlyal, melyet a Szent Korona közvetített. A középkori Magyarországon — és később is — az új uralkodó abban a pillanatban lett legitim, törvényes király, amikor a fejére helyezték a Szent Koronát. Ez a királyi jelvény az európai történelem egyik legrégibb uralkodói koronája; a rendi fölfogás szerint az országé. Két fontos jelképi tartalmát kell megemlíteni. Az egyik a magyar államiság folytonossága az államalapító szent királytól kezdve. A másik pedig az, hogy a Szent Korona az ország területét jelenti.
Az országcímerben található királyi korona nem utal feltétlenül az illető ország államformájára. Nem Magyarország az egyetlen köztársaság, amelynek címere megőrizte a koronát. A mai magyarok szemében államiságunk ezeréves múltját, országunk függetlenségét a korona jelképezi.
A pajzs alakú címernek mind a két fele az Árpádok dinasztikus címeréből származik. Királyi pecséteken, művészeti alkotásokon, pénzeken megjelenik a középkorban mind a vörös-ezüst sávok (a heraldika nyelvén: pólyák) együttese, mind pedig a kettős kereszt. Jóval később születtek a jelképeket magyarázó mesék, melyek a címer egyes elemeit az ország földrajzával hozták kapcsolatba. Ezeknek a magyarázatoknak nincs heraldikai alapjuk, mégis népszerűek lettek évszázadokon keresztül. Werbőczy Istvántól származik a négy ezüst pólya azonosítása a négy „országos” folyóval (Duna, Tisza, Dráva, Száva), a 17. században született meg a kettős kereszt hármas halom formájú talapzatát három hegységnek (Tátra, Fátra, Mátra) tekintő értelmezés. A három hegység kiválasztását bizonyára nevük szóalakja, rímelésük is segítette. Szükséges azonban hangsúlyozni: belemagyarázásról van szó, ha úgy tetszik, mesékről.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!